Az utóbbi évek nagy dilemmája: engedjük-e számítógépezni a gyereket, vagy sem? Szakemberek szerint pedagógiai szempontból semmi akadálya sincs annak, hogy egy gyermek számítógépezzen, az viszont korántsem mindegy, hogy mennyi időt tölt a monitor előtt.
A legfontosabb, hogy a szülők megfelelő körülményeket és számítógép-használati szabályokat teremtsenek a gyermekek számára. Ők döntik el, hogy mennyi ideig játszhat a tinédzser, és tisztában kell lenniük azzal is, hogy milyen honlapokat látogat, vagy éppen milyen kommunikációs szolgáltatásokat (chatet, fórumot stb.) használ a fiuk vagy a lányuk. A különböző fokú ellenőrzés mellett azonban a legfontosabb, hogy a szülő megbízzon gyermekében, és ne tekintse a komputert vagy a számítógépes játékokat ördögtől valónak. Inkább igyekezzen megismerni a gyermeke lelki világát. A közös számítógépezés pedig akár még jobban összekovácsolhatja a családot.
A tanítást segítő szoftverek már a kisgyerekeknél is alkalmazhatóak, és az is teljesen elfogadható, ha egy fiatal a számítógép segítségével oldja meg a házi feladatát. Ma már egyre több, gyerekekre specializált szoftver jelenik meg ezeken az eszközökön, és a folytatás is sejthető — valószínűleg hamarosan egészen kicsi kortól az oktatás szerves része lesz a számítógép. A mese és videónézegetés helyett oktató- és készségfejlesztő programok, játékok használata ajánlatos. A pozitív felhasználáshoz sorolhatjuk még az oktató, stratégiai játékokat vagy egy dolgozat megszerkesztését. A számítógép módot ad a személyre szabott oktatás megvalósítására, melynek ritmusát maga a tanuló határozhatja meg, ezáltal pedig növelheti az önbizalmát. A számítógépek egyszersmind rendkívül kedvező lehetőséget nyújtanak az önképzésre olyan esetekben, amelyekben képzett oktatók nem állnak rendelkezésére.
Digitális bennszülöttek — így nevezik azokat a gyerekeket, akik már életük korai szakaszában találkoznak a számítógéppel. Ők a többiektől eltérően kezelik és látják a digitális világot. Az asztali számítógépek után megjelenő laptopok, notebookok, okostelefonok és tabletek ráadásul a korábbinál is közelebb hozták ezt a világot a fiatalokhoz. A tabletek például játékos, egyszerű kezelési módjukkal ideálisak a digitális eszközökkel való ismerkedésre. Azzal kapcsolatban megoszlanak a vélemények, hogy hány éves kortól lehet a gyerek kezébe adni a tabletet. Napjainkban a kezdés ideje egyre közelebb kerül a születéshez, de nagyon sokan kétéves kor előtt nem ajánlják a használatát, ahogy a tévézést sem.
Fontos szem előtt tartani, hogy a digitális világban való „tartózkodás” mástól veszi el az időt, és hajlamossá tesz az elhízásra. De tudni kell azt is, hogy igenis tehetünk róla, ha a gyermek függővé válik, nekünk kell ugyanis szabályoznunk és felügyelnünk a használatot. Nem a tiltás a megfelelő hozzáállás, sokkal inkább a korlátok, keretek felállítása. S nincs semmi, ami pótolhatná az aktív mozgást! Ezért is fontos rávenni a gyerekeket, hogy a számítógépezésen kívül mozgással egybekötött örömforrásokat is találjanak az életben. Sok gyermek esetében a rossz fizikai állapothoz a gondolkodásmód és az értelmi funkciók beszűkülése is társul, ezért egyre nehezebbé válik az önkifejezés. Csökken az érdeklődési kör is, hiszen ha a gyerek az előző napon több órán át olyan játékot játszott, amelyben másodpercenként érte új inger, hozzászokik ehhez, és a tanárnak egyre nehezebb lesz felkeltenie az érdeklődést. Az ilyen gyerekek érzéktelenné válhatnak a hasonló korú társaik érzései iránt, ami pedig különösen kisgyermekkorban lehet káros, amikor az emberi agy a legaktívabb a szocializációs folyamat szempontjából. Az informatika az a terület, ahol a leginkább érződik a fiúk dominanciája. A legkisebbek a számítógépen játszanak, majd a kor előrehaladtával egyre inkább az internet kerül előtérbe.
Kisgyermekünknek nyugodtan megengedhetjük, hogy néhány percig próbálkozzon a billentyűzet ütögetésével vagy az egér irányításával. Nagyobb gyereknek is megengedhető a húsz-harminc percnyi, esetleg egyórás számítógépes játék élvezete. A felsősöknek általában egy-két órát javasolnak a szakemberek, akik azt is ajánlják, hogy ha a gyerek számítógépezett, utána már ne nézzen tévét, hiszen az már túl sok vizuális inger.
A virtuális agresszió válogatott izgalmait azonban a neves gyerekpszichológusok egyértelműen káros hatásúnak tartják. Olyasmi ez, mintha horrorfilmet nézetnénk a gyerekekkel. Ne engedjük meg tehát a nagyon durva, agresszív játékokat. Figyeljünk rá, hogy a gyermek időnként tartson szünetet is, legyenek olyan napok, amikor a gép egyáltalán nincs bekapcsolva. Közvetlenül az iskola után se engedjünk teret a számítógépnek, inkább a levegőn való tartózkodást szorgalmazzuk, hogy a gyerek ugrándozzon, mozogjon a hosszú tanórák után.